Archivum
Zalaegerszegről deportálták Karinthy Frigyes feleségét
A 20. század első felének magyar írói és családtagjai többnyire kevés szállal kötődnek Zalaegerszeghez. Karinthy Frigyest és rokonait azonban egy sejtelmes, ám szomorú kapocs köti a városhoz. Az 1938-ban elhunyt neves író második feleségét, Böhm Arankát, ugyanis 1944 nyarán a zalaegerszegi gettóból deportálták Auschwitzbe, ahonnan nem tért vissza.
Holocaust 70: irodalom- és helytörténeti érdekesség
Karinthyné '44 tavaszán került Budapestről városunkba; Borgos Anna irodalmár, pszichológus, genderkutató egyik tanulmánya ("Az irodalom vetélytársa" - Karinthyné Böhm Aranka) szerint ő maga jelentkezett a zalaegerszegi elmegyógyintézetbe munkaszolgálatos orvosnak. (Pszichoanalízissel kapcsolatos orvosi tanulmányokat folytatott, 1932-ben szerzett diplomát.) Úgy gondolta ugyanis, hogy vidéken nagyobb biztonságban lesz az országot fenyegető zsidóüldözésekkel szemben.
Karinthy Márton Ördöggörcs című, kétkötetes családtörténeti könyvéből is kiderül, hogy budapesti barátai segítettek Arankának a zalaegerszegi kórházban elhelyezkedni. "Az eldugott vidéki intézmény valóban megoldás lehetett volna, ha nagyanyám egy légitámadás alatt teátrális kézmozdulatokkal fel nem rohan a kórház tetőteraszára, és öklét rázva nem átkozza el a bombázó repülőket, az egész háborút." - írja Karinthy Márton.
Hogy ezt követően mi történt, és mik voltak halálának pontos körülményei, kissé zavaros, és a teljes igazság valószínűleg már nem is derül ki. Annyi bizonyos, hogy 1944 júliusának első napjaiban a zalaegerszegi és környékbeli deportáltakkal együtt Birkenauba szállították. Ezt tanúsítja egy 1945. júliusában kelt levél, melyet Jancsó Benedek, a helyi kórház akkori igazgatója írt alá, s melynek másolata a Karinthy Márton könyvében olvasható. Eszerint Böhm Arankán a táborba érkezés után az "elmeháborodás jelei mutatkoztak", úgyhogy július 20-25-e között külön cellába tették, majd átszállították az auschwitzi komplexum egy másik részébe. Ezt két helyi szemtanú - dr. Gulyás Lívia, és dr. Mike Gézáné - is igazolta, akikkel együtt utazott, s kezdetben egy táborba is vitték őket. A zalaegerszegi kórházban maradt holmijait a deportálás után a rendőrség elvitte, és valószínűleg ugyanarra a sorsra jutottak, mint az elhurcoltak többségének ingóságai. Hogy Jancsó Benedek kinek címezte a levelet, nem ismert, talán valamelyik érdeklődő családtagnak. Érdekesség az is, hogy a zalaegerszegi pályaudvar kerítésén Aranka is kidobott egy levelet - "hátha valaki megtalálja" - akkori szeretőjének, Fleischer Kornél katonatisztnek (akit a levélben Dénesnek, magát pedig Csillának hív). A cetlin sietve ír a bevagonírozásról, értéktárgyaik elkobzásáról, a zsúfolt vagonokról, "zűrzavarról és az ordítozásról". Kéri szerelmét, hogy vigyázzon "Öcsire" (azaz fiára, Karinthy Ferencre). "Azt hiszem, mindennek vége." - írta le a végzetes utolsó mondatot.
Hasonló történet olvasható ki a fent említett Borgos Anna tanulmányból is, bár itt több a legenda-gyanús elem. Van, aki szerint az elmeháborodottság miatt sorsa már a megérkezés után megpecsétlődött, és ezt követően nem sokkal agyonlőtték. Mások szerint miután a 600 egerszegi deportált megérkezett, külön csoportokba válogatták őket, és mivel őt nem az orvosokhoz, hanem a nőkhöz állították, ott kapott hisztériás rohamot, eldöntve további sorsát. Van egy olyan variáció is, hogy Mengele (aki korábban Bécsben kollégája is volt, és felismerte) asszisztálni hívta egy élveboncoláshoz, ám ő ezt visszautasított, s ez után ölték meg.
A témával kapcsolatban érdeklődtünk a Zala Megyei Levéltárban is, ahol Kapiller Imre és Paksy Zoltán történészek épp az idei holocaust évfordulóra készülnek összeállítani egy kötetet a zalaegerszegi zsidóság történetéről. Paksy Zoltán érdeklődésünkre elmondta: bár az irodalomtörténeti utalásokból tudnak Böhm Aranka történetről, a helyi levéltár birtokába nem került semmilyen feljegyzés Karinthyné itt tartózkodásáról és deportálásáról. Neve nem szerepel sem a gettó, sem a deportációs listákon. (Persze nem kizárt, hogy álnéven jött a városba.) A tanulmányban szereplő számadatokkal kapcsolatban elmondta: Zalaegerszegről 1944 nyarán összesen 870 főt deportáltak, ehhez jött még hozzá a járásból elhurcoltak száma. Tehát több mint ezren kerültek táborba. Az viszont lehetséges, hogy a Böhm Arankát szállító szerelvény 600 fővel érkezett meg Auschwitzba, hiszen több vonattal szállították a deportáltakat.
A helyi zsidóság történetéről (a betelepüléstől napjainkig) szóló könyv várhatóan ősszel jelenik meg.
MEGOSZTÁS
-
rövidhírek
Busz helyett biciklivel! Eltűnt, majd megkerült a kerékpárAszfaltozás miatt lezárják a Budai Nagy Antal utcai parkolót ZalaegerszegenLess Nándor-díjas földrajztehetségIvóvíz-és szennyvíz-rekonstrukció a Hoffhalter Rudolf utcábanBejelentette polgármester-jelöltjét a Tiéd a Város EgyesületFejlesztések a Platán sor és Arany János utca közöttSegítség a balesetet szenvedett családanyánakÚtépítés pénteken a zalaegerszegi Mészáros Lázár utcábanDiákközgyűlés konkrét javaslatokkalCivil jelölteket támogat a Tiéd a Város Egyesület -
rovatunk hírei
Uniós jogok és tudnivalók utazóknak!Felejthetetlen hétvégi program az egész családnak!Hová tűnt május 1. szellemisége?Élő internetes közvetítés az egerszegi Kamarák HázábólAz új Európai Bizottság (x)A pergamen nem kutyabőr2014.09.19. POP UPvideoGyenesdiás gyorsan gyarapodikTermészettudományos oktatás eszközrendszerének és módszertanának fejlesztése a Kölcsey Ferenc Gimnáziumban TÁMOP-3.1.3.-11/2-2012-0023 top 10
Egy korszak lezárult az Eötvös-iskolábanElkészült az új Hattyú bisztróSzabó T. Anna versekről, csendrőlNőművészet, vagy feminizmus?A kis Annie-val zárul a színházi évad ZalaegerszegenMegjelent D. Bencze Erzsébet új köteteKeresztury Dezső emlékév színes programokkalCziffra Fesztivál ZalaegerszegenSzamizdat kultúra a Kádár-korszakbanA költészet napjára készülnek a Hevesi-színházban