Pánczél Petra

Sokáig OTI-székház volt, aztán néhány korosztálynak SZTK-ként maradt meg az emlékezetében (vagy rémálmaiban). Manapság leginkább Kamarák Házaként ismerjük a Kosztolányi- és a Petőfi utca sarkán álló épületet. A közelmúltban egy kamarai nyílt nap keretében részletesebben is megismerkedhettek az érdeklődők a Petőfi utca 24. szám alatt álló ház történetével és titkaival.

Miskulancia saláta, meg tikfi éles lében. Mit ettek eleink a középkorban, és a mai ételek közül mi nem kerülhetett volna az asztalra Mátyás király idején? A Zalaegerszegi Lokálpatrióta Klub legutóbbi vendége dr. Bilkei Irén főlevéltáros volt, aki a középkori és kora újkori táplálkozás rejtelmeibe avatta be a hallgatóságot.

Kiemelik, restaurálják, majd a Mindszenty-központ felépítése után egy állandó kiállítás formájában bemutatják azt a két középkori téglaégető kemencét, melyek 2017-ben kerültek elő a Göcseji Múzeum melletti területről.

Elbúcsúztatták a telet Zalaegerszegen

Kiemelik, restaurálják, majd a Mindszenty-központ felépítése után egy állandó kiállítás formájában bemutatják azt a két középkori téglaégető kemencét, melyek 2017-ben kerültek elő a Göcseji Múzeum melletti területről.

Aki átélt már valaha félelmet zárt terekben, vagy egyszerűen csak szeretné jobban megismerni az efféle „parák” mibenlétét, mindenképpen látogasson el a keszthelyi Balatoni Múzeum legfrissebb kiállítására. Tóth Xénia festőművész Általános félelmek című bemutatkozó tárlata ugyanis a pánik-hangulat témáját járja körül, a képzőművészet eszközeivel.

A modern épületek nyomába eredt Czeglédy András építész, a Zalaegerszegi Városvédő Egyesület elnöke. Az elmúlt hetekben egy sorozatot indított Facebook-oldalán, ahol fotókkal illusztrált bejegyzéseivel próbálja felhívni a figyelmet a Platán sor és környéke, valamint a Landorhegy értékes, modern stílusú épületeire. Később mindebből előadást is tervez.

A széppróza napja és a farsangi szezon egyaránt ihletője volt a Pannon Tükör idei első lapszámbemutatójának. Az eseményt kötetbemutató kísérte, ahol a groteszkség és a szakralitás is szóba került. Köszöntőt Velkey Péter, humánigazgatási osztályvezető mondott.

Egy TOP-pályázatnak köszönhetően felújítás zajlik a Városi Hangverseny-és Kiállítóteremben.

Megújul a Városi Hangverseny- és Kiállítóterem teljes padlózata, fénytechnikája, valamint a vizesblokkok és az öltözők. Egy TOP pályázatnak köszönhetően, mintegy 33 millió forint értékű felújítás kezdődött az épületben.

A Kodály-módszerben hisz, meg mindennapi éneklés személyiségre és lélekre gyakorolt pozitív hatásaiban. A város nemrégiben Zalaegerszegért díjjal jutalmazta Kövécs Edit, ének-zene szakos pedagógus és karnagy munkásságát. A Liszt Ferenc Általános Iskola művészeti vezetője nyugállományba vonul, január 30-tól már a „sétálóidejét” tölti.

Túrázás közben időnkét nagyon fura, és egyben roppant szórakoztató elnevezésekkel lehet találkozni, már ami az egyes állomáshelyek (legyen az természeti képződmény, mesterséges objektum, vagy épített örökség) neveit illeti. Legutóbb például a Keszthelyi-hegység gyenesdiási szakaszán kirándultunk; ahol is a Szent Ilonáról elnevezett kápolnától egészen a Vadlánlikig (igen, Vadlány-lik) lehetett eljutni.

Levéltári forrásokra, és az elmúlt évtizedek régészeti kutatásainak eredményeire támaszkodik az a napokban megjelent kötet, mely Zalaegerszeg középkori életébe nyújt bepillantást. A dr. Bilkei Irén főlevéltáros (a Zala Megyei Levéltár egykori igazgatója) és dr. Vándor László régész (nyugalmazott múzeumigazgató) által jegyzett kiadvány a Zalai Füzetek sorozat 16. számaként jelent meg.

Idén a Zalaegerszegi Tourinform Iroda is képviseltette magát a Székesfehérvári Utazás Kiállításon. Az országos turisztikai börze immár nyolcadik alkalommal került megrendezésre. Elsősorban dunántúli idegenforgalmi szervezetek, szálláshelyek mutatkoztak be, de Szegedről és Szolnokról is voltak résztvevők.

Az iparművészet szerint képzőművészet, a képzőművészet számára pedig sokszor inkább iparművészeti kategória. Szóval a tűzzománc amolyan határterületet jelent az alkotóművészetben. Nagy Szilvia fekete-fehér faliképei pedig magának a műfajnak a határait is feszegetik kissé, hiszen a tűzzománcról leginkább valami színes dolog jut eszünkbe.

Céhek, kaszinók, egyletek és más társadalmi szervezetek; a török kortól, nagyjából az 1990-es évek közepéig. Egy TOP pályázatnak (helyi identitás és kohézió megteremtése Zalaegerszegen) köszönthetően feltárásra került a város közösségi életének története.

Meglepetéskötetnek készült, de a sors közbeszólt, így emlékkötet lett az a most megjelent kiadvány, melyben kollégái tisztelegnek Kapiller Imre előtt. Az MNL Zala Megyei Levéltárának munkatársa 65 éves korában hunyt el váratlanul, 2018 őszén.

Lassan három éve, hogy a leszármazottak jóvoltából a Göcseji Múzeumba került az intézmény egykori igazgatójának, dr. Szentmihályi Imrének az írásos hagyatéka. Az irategyüttes részleteiről, valamint a múzeum legfrissebb kutatásairól a közelmúltban megrendezett Pillanatképek című szimpóziumon hallhattak előadásokat az érdeklődők.

A Magántulajdon és az Út a fehér felé című festmények nyerték az idei Szalon díjat. Gombos Zsófi és Szentgróti Dávid festőművészeket a Zalaegerszegi Szalon elnevezésű, helyi alkotókat felsorakoztató képzőművészeti seregszemlén díjazta a szakmai zsűri.

A levéltárhoz került Vajda József zenepedagógus, népzenegyűjtő hagyatékának egy része. A főleg személyes iratokból, fotókból álló dokumentumokat az 1998-ban elhunyt népdalgyűjtő fiai, Vajda László és Vajda István adták át az MNL Zala Megyei Levéltárának.