Pánczél Petra

Az idei Múzeumok éjszakája rendezvénysorozat is tartogatott várostörténeti érdekességet. A Zalaegerszegi Törvényszék folyosógalériájában került bemutatásra az a leletanyag, mely a bíróság épületének szigetelési munkálatai közben került elő még májusban.

Szüleik még építették a rendszert, őket már úgy „manipulálták” a mozgalomba; ezért hazugságban nőttek fel. Az 1980-as évek szubkultúrája (legyen szó zenéről, színházról, filmről, vagy képzőművészetről) többek között erre a hazugsághalmazra reagált.

Zalaegerszeg két világháború közti építészetéről tartott eladást a Lokálpatrióta Klub és a Városvédő Egyesület közös rendezvényén Agg Ferenc építész. Szecesszió, art deco, eklektika, „neo”-irányzatok és birodalmi építészet…

Az Ünnepi Könyvhét keretében két új kiadvány is debütált a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban. Bemutatásra került a Pannon Tükör folyóirat legfrissebb száma, majd Göncz László szlovéniai szerző, Emberek a Pannon végeken című kötete.

Városképek az átalakuló Budapestről, sportfotók, hangulatképek és szelíd lovak, szelíd fényekben. Hemző Károly (1928-2012) Balázs Béla-díjas fotográfus alkotásaiból látható kiállítás a Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben.

A stílus egy attitűd, ami egy embert körbevesz. Nemcsak az öltözködés, hanem ezzel együtt a viselkedés is számít. A múlt heti Street Food Weekend nyitóeseményén hangzottak el az előbbi mondatok, melynek vendége Schiffer Miklós stílusszakértő volt.

Egyháztörténet és várostörténet egyben. Röviden így lehetne összefoglalni a Zalaegerszegi Füzetek kiadványsorozat legfrissebb, 15. számát, mely a Mária Magdolna plébániatemplom 18-19. századi történetét dolgozza fel.

Hat nagyszínpadi bemutató, összesen 248 előadás, több mint 72 ezer néző és 11 ezernél is több bérletes – e számokkal zárta az idei évadot a Hevesi Sándor Színház. A társulat évadzáró ülésén dr. Besenczi Árpád igazgató azt is elmondta: nagyon gyorsan, békésen és komolyabb „balhék” nélkül múlt el a 2018/19-es színházi év.

A közelgő Egerszeg Fesztivál és Kvártélyház Nyár programjairól számolt Balaicz Zoltán polgármester és Tompa Gábor fesztiváligazgató, a Kvártélyház Kft. ügyvezetője a városházán.

A keszthelyi város napi események részeként állították ki a Balatoni Múzeumban azt a páratlan kincsleletet, mely idén februárban került elő egy belvárosi polgárház pincéjéből.

Öltöztetésről, jelmezekről, díszletekről és legendás színdarabokról is szó volt a Színházbarátok Köre legutóbbi rendezvényén, melynek vendégei Szőke Julianna jelmeztervező, a jelmeztár vezetője és Mészáros Tibor díszlettervező, a műhelyház vezetője voltak.

Áruló volt vagy sem, kártékony alak, vagy a magyar történelem egyik kiemelkedő hadvezére, személyisége? „A Görgei-kérdés egykor és ma” címmel tartott előadást a közelmúltban prof. dr. Hermann Róbert történész. A VMK Cafféban rendezett találkozón az 1848/49-es szabadságharc hadvezérének, Görgei Artúrnak az emlékezete és megítélése volt a téma.

A négyéves ciklus végeztével idén újra ülnökválasztásra került sor a megyében. A következő években ötvennyolcan ülhetnek fel a pulpitusra, hogy nem hivatásos bíróként járjanak el a törvény által meghatározott ügyekben.

Városfejlesztés, értékvédelem és a folyamatosan alakuló városkép került szóba a Zalaegerszegi Városvédő Egyesület legutóbbi ülésén, melynek vendége ezúttal Bálizs Andrej főépítész volt.

Ritkán esik szó nyilvános fórumokon a pszichológusok, pszichiáterek és a pácienseik kapcsolatáról, hiszen egy intim és nagy diszkréciót igénylő viszony ez. Persze, hogy mi zajlik konkrétan a terápiákon, arról nem szabad és nem is kell lerántani a leplet, ám néha nem árt átbeszélni, hogy „Hogy is vagyunk egymással?” – ahogy arra az esemény címe is utalt.

Gábriel József (1952-2015) festőművész nevét vette fel a csácsi Izsák-iskola könyvtára, mely a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár fiókkönyvtáraként működik. A névadó esemény – melyre a művész születésnapján, május 23-án került sor – az oktatási intézmény és a közgyűjtemény közös szervezésében valósult meg.

„PR, marketing, kommunikáció a közgyűjteményekben” címmel tartott szakmai napot a Göcseji Múzeum. A találkozó a zalaegerszegi intézmény, valamint a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ közös szervezésében valósult meg.

Vannak olyan mesék, melyeknek nincs konkrét története, sem végső nagy tanulsága és mintha a szereplők is egy kicsit flúgosak lennének (persze szerethető módon). Még talán azt a kérdést is feltesszük utólag, hogy vajon mi végre volt ez az egész?

A közművelődési ágazat egyik legnagyobb kihívása az, hogy meg tudják-e találni a hangot a fiatalabb korosztályokkal. Vagyis, hogy a szakma képes lesz-e arra, hogy megtanulja a „Z” és az „Alfa” generációk nyelvét?

A város napja alkalmából helytörténeti sétára várta az érdeklődőket a Göcseji úti temetőbe a Tourinform Iroda. A helyszín elsőre talán meglepő, ám a régi sírok megannyi érdekességet rejtenek a város múltjával kapcsolatban.