Megtartotta szakmai napjait a Növényorvosi Kamara Zala Vármegyei Szervezete

Fókuszban a klímaváltozás

Dr. Varga Zsolt elnök kiemelte: az évet már hagyományosan a szakmai napokkal indítják. Így történt ez idén januárban is, a szervezet tagjait két rendezvénnyel várták. Hozzátette: a friss információk nyújtása, illetve a tapasztalatcsere mellett a közösség építésére is kiemelt figyelmet fordítanak szakmai rendezvényeiken.

- Az évek során egyértelművé vált, hogy nagyon fontosak a szakmai napjaink, melyeket azért rendezünk minden év elején, januárban, mert a mezőgazdaságban dolgozóknak ilyenkor van idejük a tanácskozásra. A célkitűzésünk kettős: az egyik a friss információk átadása, az, hogy a tagjaink naprakész tudnivalókat kapjanak mindarról, amelyek a munkájuk végzése során elengedhetetlenek. A szakmai napok szervezésénél ezért próbálunk minél szélesebb körben összeszedni témákat, bevonva a növényvédőszerekkel és tápanyag utánpótlással foglalkozógyártókat, forgalmazókat. Idén összesen húsz input anyag gyárt- illetve forgalmazó cég vett részt a szakmai napjainkon. Természetesen a bemutatók mellett a szakmai előadások sem maradtak el. Dr. Somfalvi-Tóth Katalin, a MATE Kaposvári Campusának adjunktusa – meteorológusként is - a jelenleg talán legaktuálisabb témáról, a klímaváltozásról és annak a növénytermesztésre gyakorolt hatásáról beszélt. Dr. Szőke Csaba, a Martonvásári Kutatóintézet tudományos főmunkatársa a kukoricát és a gabonaféléket érintő toxinhatások problémájáról, a helyzet kezeléséről tartott előadást.

A szakmai napok másik fő célja, hogy a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Zala Vármegyei Szervezetének tagjai között erősítsük a kohéziót, a növényorvosokat minél jobban összekovácsoljuk. A szakmai napjainkon több mint hatvan fő vett részt, ők a beszélgetések során tudtak tapasztalatokat cserélni egymással. Mivel a rendezvényünket akkreditáltattuk a Nemzeti Agrárkamaránál, a résztvevők credit pontokat is kaptak.

Dr. Varga Zsolt elmondta: a szakmai előadásokon elhangzott, hogy a klíma okozta problémák miatt szemlélet és gondolkodás változásra van szükség a termelők körében. 

- Tény, hogy napirenden van a termesztett növények átstrukturálása hazánkban. Magyarország gabonatermesztő „vidék”, de az elmúlt időszakban – viszonylag rövid idő alatt, mondhatni hirtelen - változtak a termőterület méretek. A klíma miatt legérintettebb kukoricát korábban mintegy egymillió hektáron termesztették, tavaly ez a terület 800 ezer hektárra csökkent. Hétszázezer hektárra nőtt a napraforgó és – 60 ezerről 112 hektárra - duplázódott a szója termesztési területe. A termelők nem szeretnének kockáztatni, így elsősorban azokat a növényeket választják, melyek nincsenek annyira kitéve a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak. Ezeket egyébként nem könnyű kezelni, valóban alaposan át kell gondolni, hogy hol, milyen területeken milyen növényeket termesszünk. Fontosak a talaj szerkezetének tulajdonságai, s persze a növényvédelemre is napi szinten kell figyelni. A kukorica és a gabonafélék toxintartalmának kezelése a másik nagy kérdés. Ennek egyik fő oka a klímaváltozás, a probléma megoldásra vár, de fontos lenne a megoldásokat mielőbb megtalálni.

A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamarában hamarosan változások történnek – tudtuk meg Dr. Varga Zsolttól. Elmondta: szervezeti változásokra kerül sor, a törvényi előírásoknak megfelelően országosan és vármegyei szinten is választásokat tartanak.