Népművészet

Első alkalommal mutatta be kamarakiállítás keretében gyűjteményének egy részét a Zala Múltja Hagyományőrző Egyesület. A régi tárgyak felkutatására és felújítására fókuszáló civil szervezetnek „Zala múltbéli kincsei” címmel nyílt tárlata az Apáczai Művelődési Központban.

Tudta, hogy az első tervek szerint a falumúzeum a Május 1. ligetben épült volna fel? Na, és azt, hogy a csödei haranglábat egy másik haranglábért cserébe adták át egykoron a készülő skanzen számára? Idén 50 esztendős Magyarország első szabadtéri néprajzi múzeuma, a Göcseji Falumúzeum.

Afrikába került Zala megye múltjának, illetve paraszti kultúrájának egy része. A nyugat-afrikai Bissau városának egyik magániskolájában ugyanis május elején egy Magyarországot bemutató kiállítás nyílt.

Jelentős fejlesztés várható a következő időszakban a Gébárti-tó partján. Pályázati forrásokból megújul a Kézművesek Háza, mellyel együtt egy jurtaház is létesül, ezenkívül kápolna épül a gát és a szoborpark közti területen, de a tó körül is komoly beruházásokra készülnek.

Hagyomány és megújulás, ősi mesterség és kreatív szellem. Csuti Tibor fazekas, népi iparművész alkotásaiból nyílt tárlat az Apáczai Művelődési Központban.

A magyar organikus építészet mesterének, Makovecz Imre Kossuth-díjas építésznek a tiszteletére rendezik immár 15 éve a Héttorony Fesztivált határon innen és túl. A vándorfesztivál idei 11 helyszíne között szerepelt a Zalaegerszegi hangversenyterem is, így a város szerves része lett a 100 művészt, 9 kiállítást és 16 koncertet, táncházat és filmvetítést magába foglaló programnak.

Mázakkal játszik, oxidokkal meg hőfokokkal kísérletezget. Miközben beszél, kémiaórán érzi magát az ember. Pedig ez egy fazekasműhely. A háttérben Metallica szól (az interjú kedvéért halkabbra veszi a Nothing else matters-t). Csuti Tibor azt mondja, népzenére nem lehet korongozni.

Csuti Tibor fazekasműhelyében jártunk.

Ünnepeltek a hétvégén a Zala Megyei Népművészeti Egyesület tagjai. S van is mit. 35 éve alkotnak összefogott csapatot Skrabut Éva elnökletével, s második otthonuk a szintén 35 éves Gébárti Kézművesek Háza, Prokné Tirner Gyöngyi gondos, gyakorlatias vezetésével.

Felsorolni is hosszú azokat a programokat, képzéseket, terveket, melyek a Gébárti Kézművesek Házában dolgozókat tartják lázban a nyáron és a közel jövőben. Prokné Tirner Gyöngyi, a ház vezetője elmondta, nem elég hosszú a nyár, hacsak a táborokat veszik is figyelembe, ezért előfordul, hogy párhuzamosan futnak a programok.

Országos bejelentést tett a budapesti Hagyományok Háza főigazgatója Zalaegerszegen. A Városi Hangverseny –és Kiállítóteremben megrendezett sajtótájékoztatón dr. Kelemen László, a fővárosi intézmény vezetője elmondta: egy állami támogatásnak köszönhetően a Hagyományok Háza megyei hálózatokat épít ki országszerte, sőt a határokon túl is.

Jubileumi gálaműsor a Hevesi Sándor Színházban.

A reformáció 500 éves jubileumi ünnepségéhez országos pályázaton keresztül csatlakoztak a magyar népművészek is. A cél kettős, egyrészt az emlékállítás, másrészt a ma aktívan alkotó kézművesek munkái járuljanak hozzá a templomi tárgyak, eszközök megújulásához.

Bármilyen furcsán és provokatívan is hangzik, nincs göcseji népviselet. Még akkor sem, ha a Google kereső egy sor találatot hoz fel a témára; köztük piros/fekete ruhába öltözött alakokat.

Egyre inkább divatba jönnek a természetes díszek, a kézműves munkák summázta örömmel Nagyari Katalin népijáték és kismesterségek oktatója, akivel csuhé angyalok és csuhé csillagok készítése közben beszélgettünk egy karácsonyt megelőző játszóházban.

A Válicka patak Válickapusztán (Pusztaszentlászló) ered, s keletkezése a legenda szerint honfoglalás kori. A róla elnevezett botfai citerazenekar, mely lassan ismertebb, mint a kétágú patak, viszont pontosan 40 éves.