Népművészet

Az idén ünnepeli megalakulásának 40. évfordulóját a Zalaegerszegi Hímző Stúdió. Vezetőjükkel, Kocsisné Koszorús Anikóval beszélgettünk a kézimunkázásról, mely miközben kihalóban lévő tevékenység, a tudósok szerint mentálisan karban tart(ana).

Ünnepi alkalomra gyűltek össze a Zalaegerszegi Hímző Stúdió tagjai és vendégeik a Keresztury VMK-ban. A kézimunka csoport 40 éves fennállását, október ötödikéig látogatható kiállítással tették emlékezetessé.

Befejeződött a Gébárti Kézművesek Háza fejlesztése Zalaegerszegen, amellyel méltó helyre került a honfoglalás korát idéző, 1996-ban készített jurta. Az új, kör alakú süllyesztett építményben ugyancsak végleges helyet talált állandó kiállítás formájában Szelestey László néprajzkutató hagyatéka. A 135 millió forintos beruházás során a műhelysor is bővült egy emeleti szinttel.

Hetési viseletek, szőttesek láthatók augusztus 4-ig a Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben a Zala Megyei Népművészeti Egyesület rendezésében. Az egyedi kultúrkincs több évtizede folyó értékmentő és visszatanító munkának köszönhetően van jelen még ma is.

Az Egerszeg Fesztiválon a színpadi produkciók mellett a tárgyalkotó művészetek is képviseltették magukat. Így a Keresztury VMK-ban nyílt tárlat, mely gyermekek és ifjak kézműves alkotásait mutatja be. A regionális kiállítás június 29-ig látható.

Ezernél is több hímes tojás látható a Városi Hangverseny-és Kiállítóteremben. A Hímesek bűvöletében című tárlat Fekete Ildikó Junior Príma-díjas tojásfestő, népi iparművész alkotásaiból válogat. A kiállított anyag – a húsvéthoz közeledve – a Kárpát-medence változatos díszítőművészetét hivatott bemutatni.

Három megye, Zala, Vas és Somogy népművészeinek legújabb zsűrizett kiállításait mutatták be a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara épületében.

Gyönyörű népművészeti remekművek várják a városi hangversenyterembe betérőket a hónap folyamán. A Hagyományok Háza által szervezett felnőtt szakképzésen készült alkotások a megújított hagyományosból mutatnak be lélekemelő kiállítást.

Első alkalommal mutatta be kamarakiállítás keretében gyűjteményének egy részét a Zala Múltja Hagyományőrző Egyesület. A régi tárgyak felkutatására és felújítására fókuszáló civil szervezetnek „Zala múltbéli kincsei” címmel nyílt tárlata az Apáczai Művelődési Központban.

Tudta, hogy az első tervek szerint a falumúzeum a Május 1. ligetben épült volna fel? Na, és azt, hogy a csödei haranglábat egy másik haranglábért cserébe adták át egykoron a készülő skanzen számára? Idén 50 esztendős Magyarország első szabadtéri néprajzi múzeuma, a Göcseji Falumúzeum.

Afrikába került Zala megye múltjának, illetve paraszti kultúrájának egy része. A nyugat-afrikai Bissau városának egyik magániskolájában ugyanis május elején egy Magyarországot bemutató kiállítás nyílt.

Jelentős fejlesztés várható a következő időszakban a Gébárti-tó partján. Pályázati forrásokból megújul a Kézművesek Háza, mellyel együtt egy jurtaház is létesül, ezenkívül kápolna épül a gát és a szoborpark közti területen, de a tó körül is komoly beruházásokra készülnek.

Hagyomány és megújulás, ősi mesterség és kreatív szellem. Csuti Tibor fazekas, népi iparművész alkotásaiból nyílt tárlat az Apáczai Művelődési Központban.

A magyar organikus építészet mesterének, Makovecz Imre Kossuth-díjas építésznek a tiszteletére rendezik immár 15 éve a Héttorony Fesztivált határon innen és túl. A vándorfesztivál idei 11 helyszíne között szerepelt a Zalaegerszegi hangversenyterem is, így a város szerves része lett a 100 művészt, 9 kiállítást és 16 koncertet, táncházat és filmvetítést magába foglaló programnak.

Mázakkal játszik, oxidokkal meg hőfokokkal kísérletezget. Miközben beszél, kémiaórán érzi magát az ember. Pedig ez egy fazekasműhely. A háttérben Metallica szól (az interjú kedvéért halkabbra veszi a Nothing else matters-t). Csuti Tibor azt mondja, népzenére nem lehet korongozni.

Csuti Tibor fazekasműhelyében jártunk.