Falufejlesztés

A Magyar Falu Program (MFP) támogatásával megvalósuló fejlesztéseket ismertető sajtótájékoztató helyszíne volt a gyenesdiási községháza augusztus közepén. A nagyközség mintegy 41 milliót költhet három nyertes projekt kivitelezésére.

Gyopáros Alpár, a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztosa volt a vendége a baki faluházba szervezett polgármesteri szakmai fórumnak, melyen a Magyar falu program aktualitásairól adott tájékoztatást. A rendezvényen a Zala megyei 1. számú választókerülethez tartozó településekből 67 község vezetője képviseltette magát.

Zalaigricén a 122 lelkes, takaros kis községben arra törekszünk, hogy a falusi létből adódó hátrányokat folyamatosan leküzdjük, és miközben megőrizzük azt a békét, azt a harmóniát, azt a nyugalmat, amit csak egy összetartó közösség kínálhat – mesélte Horváth Gyöngyi, a megye szívében található, bájos zalai falucska polgármestere.

Vonyarcvashegyen a tavalyinál magasabb idegenforgalmi adóbevétel és strandi bevétel realizálódott. A szezont, a gondos előkészítés miatt könnyen levezényelték, nehézséget legfeljebb csak az időszakos munkaerőhiány okozott.

A májusban lemondott Mazzag Géza polgármester utódaként jelenleg Németh Zsolt tölti be a faluvezetői tisztséget Vasboldogasszonyban, aki immár tizenegy éve tevékenykedik helyi önkormányzati képviselőként, tíz éve pedig alpolgármesterként dolgozik a falu fejlődéséért.

Magyarország idén huszadik alkalommal kapcsolódott bele az európai országokat összekötő Békefutás nevet kapott váltóba. Nagykapornak a Peace Run egyik házigazdája volt április legvégén.

Sikeres rendezvények, nyertes pályázatok, megvalósult fejlesztések jellemezték a 2017-es esztendőt Nagykapornakon, ahol az önkormányzat folytatás reményében várja az új évet. A december hagyományosan az ünnepekre hangolódás jegyében telik, erről árulkodik a faluház előtt felállított karácsonyfa, adventi koszorú és az alkotótábor amatőr művészei által készített betlehem.

Pákát, a Lentitől délkeletre fekvő települést a legtöbben, mint a göcseji táj egyik legjelesebb alakjának szülőhelyeként azonosítják. 122 évvel ezelőtt itt látta meg a napvilágot Öveges József Kossuth-díjas fizikus professzor, aki drága szülőfalujáról egy helyütt így írt: „Ha munkám közben valami szépre, pihentetőre akarok gondolni, akkor elszállok képzeletben Zala megye délnyugati vidékére. Csodálatos táj ez. Virágos rétek, szelíd gesztenyések, szőlős domboldalak, mesebeli erdős hegyhátak váltakoznak rajta."

Az 1251 óta lakott, 320 lelkes Nemesrádó egykoron szebb napokat is látott. Volt idő, amikor három iskolában, hat tanár és egy kántortanító is dolgozott. Mostanra már se iskola, se óvoda nincs, viszont reményt keltő, hogy mintegy félszáz 14 év alatti gyermek él a községben.

Zalaszentbalázson tovább szépülhet az iskola, az óvoda és a kultúrház épületegyüttesének környéke, ezzel együtt a település központja, ahol egy termelői piacot is létesíteni kívánnak. Mindez több eredményes pályázatnak köszönhetően valósulhat meg, melyekről Hencsei Margit polgármestert kérdeztük.

Szüreti felvonulás helyett idén szőlőpréseléssel, mustkóstolással és bográcsozással egybekötött szüreti napot rendeztek Alibánfán. Szeptember utolsó szombatján tartott rendezvényre sokan voltak kíváncsiak.

Ha az önkormányzat által beadott, még el nem bírált 17 pályázat mindegyikét nyertesként hirdetnék ki, akkor jóval egymilliárd forint összegben valósulna meg a falu modernizálása Sármelléken.

A tanévkezdésre megújult az önkormányzati konyha Nagykapornakon, egy másik pályázati támogatásból pedig utcákat aszfaltoztak le. A nyár kikapcsolódást is hozott, hagyományosan a helyi gasztronómia jegyében rendezték meg a falunapot több település részvételével, szeptember 30-ára pedig ismét szüreti vigasságra invitálják a helyieket és a környékbelieket.

Zalaváron azt szeretnék, hogy a község még népszerűbb legyen a hazai és külföldi vendégek előtt historikus nevezetességei miatt. Zalavár-Vársziget, a Szent István-emlékmű és emlékkápolna, a Cirill-Metód szoborpark, a Szent Adorján-bazilika, és a bencés apátság még feltárás alatt álló romjai, a Kis-Balaton ház, récéskúti bazilika az érdeklődők számára akár több napra szóló időtöltést is kínálhat.

Cserszegtomaj szép, vendégekben és jó időben gazdag nyarat tudhat maga mögött. A nagyközség külső képe, hangulata, infrastruktúrája már a 90-es évek kezdetétől nem csak hazai, hanem európai vendégeket is tömegével idecsábított.

Surd Magyarország talán legnagyobb fenyőfatermelője, a falu lakosságának nagy része a karácsonyfák értékesítéséből él és az ország karácsonyfáinak mintegy kétharmadát községünk biztosítja.

Világháborús emlékművet és felújított utcákat avattunk, de szórakoztató és sportprogramokat is szerveztünk augusztus második hétvégéjén a XXI. Kustánszegi Napok alkalmából – mondta érdeklődésünkre Bécs Tiborné, a kistelepülés polgármestere.

Kora reggel, kitűnő időjárási körülmények között, hagyományos horgászversennyel indítottuk a VII. Kistolmácsi Falunapot, melyen ezúttal is sok százan tették tiszteletüket. Kilenc csapat nevezésével startolt a sárkányhajó gyorsulási verseny, majd a főzőverseny. A gyerekeket hagyományos népi játékokkal, ugrálóvárral, arcfestéssel, hőlégballonozással és tetoválással vártuk – foglalta össze a családi falunap délelőtt történt eseményeit Birkás Zoltán polgármester.

Egy leromlott állagú, kastélyra csak nyomokban emlékeztető romhalmazból varázsolt romantikus kastélyszálló és az önkormányzat által rendbe hozatott, platánfák által övezett, pihenőparkkal, játszótérrel bővített, romantikus fafaragvánnyal díszített körhalastó számít a három részre tagolódó (régi falu, major, újsor) Misefa község nevezetességének.

Immár 11 esztendeje számít ünnepnek a Laskafesztivál, amely július közepén több száz érdeklődőt vonzott Várvölgyre, a Balaton-felvidéki borvidék cserszegi körzetének festői környezetben fekvő községébe.