Környezetvédelem

Holnap összedől e bús világ. Atlasz: hanyatlasz! Kosztolányi Dezső e csacsi ríme is eszünkbe juthatott a Keresztury VMK egyik közelmúltbeli rendezvénye kapcsán, melynek témája az „összeomlás” volt.

A Folly Arborétum és Borászat Égig Érő Tanterem Alapítványa közösségépítő és környezettudatosságra nevelő játékra hívja az alsó tagozatos gyermekeket. A kihívás során az osztályoknak az Arborétumtól kapott ciprusmagokból kell kiültetésre alkalmas ciprusmagoncot nevelniük játékos és kreatív feladatok megoldása közben.

Agrármagazinként indult 25 évvel ezelőtt a Zalaegerszegi Televízió Zöldövezet című műsora. A születésnap alkalmából az alapító-főszerkesztőt, Vörös Nándort, valamint Elmont Krisztiánt, a műsor operatőrét, vágóját köszöntötték a ZTV stúdiójában.

A város értékes és veszélyeztetett faállományáról készített nyilvántartást a zalaegerszegi Városvédő Egyesület. A felmérés tanulságairól, valamint az így létrejött fakataszter szerepéről a legutóbbi közgyűlésen számoltak be a tagságnak.

Zalaegerszegen kiemelten fontos témaként kezeljük a környezetvédelmet, a klímaváltozás elleni küzdelmet. Klímastratégiát dolgoztunk ki, melynek fontos része a zöld, környezetkímélő hulladékgazdálkodási fejlesztések megvalósítása, a megújuló energiaforrások használata, az energiatakarékosság, az újrahasznosítás, a zöld közlekedés és a még több zöld terület – írja Facebook bejegyzésében Balaicz Zoltán polgármester.

Zalaegerszeg környezeti állapota megfelelő és az elmúlt időszakban rendkívüli esemény és környezetszennyezés nem történt, hangzott el a város környezetvédelmi programjáról szóló sajtótájékoztatón, amit Gecse Péter alpolgármester tartott, és amelyen részt vett Tánczos Zsolt, a polgármesteri hivatal környezetvédelmi szakreferense.

„Ahol a fák születnek” címmel nyílt fotókiállítás a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban. A tárlat a bajcsai csemetekert legszebb pillanataiból válogat; bemutatva az erdészeti munka egyik legfontosabb részét, mégpedig a facsemeték nevelését.

Három részelemből álló, de egy tematikus egységet alkotó kiállítással ünnepelte a Föld napját a Zrínyi Miklós Gimnázium. Mint ismert, a világnapra minden év április 22-én kerül sor, felhívva a figyelmet a bolygó természeti értékeire és a környezet megóvására.

Tizenegy elektromos szóló busszal bővül Zalaegerszeg tömegközlekedésének járműparkja, amelyek idén ősszel állítanak forgalomba. A zalai megyeszékhely részese a Zöld Busz Programnak, melynek keretében hat megyeszékhelyre 60 darab elektromos autóbuszt vásárolhat a Volánbusz Zrt. Az erről szóló szerződést a zalaegerszegi ZalaZONE Járműipari Tesztpályán írták alá a közbeszerzési eljárások nyerteseivel.

A Szabadics Építőipari Zrt. tevékenységét idén az Év Vállalkozása címmel ismerte el Nagykanizsa Város Közgyűlése. A nagyvállalat idén is számos jelentős projektben vett részt a közműépítéstől a magasépítésig. Mindemellett technológiai fejlesztésre is fordított figyelmet a Modern üzleti és termelési kihívásokhoz való alkalmazkodását segítő fejlesztések támogatása GINOP-pályázattal.

Az "Európai hulladékcsökkentési hét" kampány évente más-más szempontok mentén hívja fel a figyelmet a hulladékmegelőzés fontosságára. Idén a "körkörös közösségek" kerültek fókuszba; vagyis, hogy a kis helyi közösségek miképp tudnak részt venni a körforgásos gazdaságban. A programsorozat során a megelőzés, az újrahasználat és az újrafeldolgozás került leginkább szóba.

A napokban jött ki a nyomdából a Magyarország madáratlasza című átfogó kiadvány, mely a hozzáértők 2014-2018 közötti megfigyeléseit rögzíti. A szerzők között zalaegerszegi elhivatott madarász is van, Gál Szabolcs, aki a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Nomenclator Bizottságának titkára, azaz a ritka fajokat is jól ismeri.

Négy helyszínen folytatódott a zalaegerszegi faültetési program. Mint ismert, a város ökoprogramjához több helyi vállalkozás is csatlakozott. Balaicz Zoltán polgármester 2019-ben hirdette meg a fásítási akciót, melynek célja kezdetben az volt, hogy néhány év alatt 5000 facsemetét helyezzenek ki a város különböző pontjaira.

„Környezetvédelem és Én” címmel írt ki a zalaegerszegi önkormányzat pályázatot a tanév elején általános iskolások számára. Az eredményhirdetésre és az 50 legjobbnak ítélt alkotás kiállítására került sor a Városi Hangverseny és Kiállítóteremben november 11-én.

A zalaegerszegi búslakpusztai hulladéklerakó telepen kapacitásbővítő beruházás zajlik. A több mint két milliárd forintba kerülő fejlesztés a szelektíven gyűjtött hulladék korszerűbb és hatékonyabb kezelésére irányul. Ez teszi lehetővé a beépített optikai elven működő automata válogatórendszer, amellyel az újrahasznosítható hulladékokat nyerik vissza.

Egy sikeres országos pályázat eredményeként a Kis utcai székhely intézmény a nyár elején elnyerte az „Állatvédő Óvoda” címet, a megyében egyetlen óvodaként. A hozzákapcsolódó tevékenységek, programok jól illeszkednek az intézet természetbarát szemléletéhez, mellyel szintén kiérdemelték már korábban a „Zöld Óvoda” titulust is.

A közelmúltban lezárult a Természetesen Zala/Természetesen Egerszeg című TOP-program. A projekt utolsó állomásaként az Art Moziban rendeztek szemléletformáló konferenciát.

Gellénházán 2022 novemberére valósul meg a szennyvíztisztító telep rekonstrukciója. A zalai falu részese a Vas megyei településeket is érintő Nyugat- és dél-dunántúli szennyvízelvezetési és -kezelési fejlesztés elnevezésű projektnek, melynek nyitókonferenciáját a helyi művelődési házban tartották július 8-án.

A város környezeti állapotáról tartott sajtótájékoztatót a polgármesteri hivatalban Gecse Péter alpolgármester és Tánczos Zsolt környezetvédelmi szakreferens. A 2017-22-es időszakra települési környezetvédelmi program határozza meg az irányelveket. Az aktualitásokról pedig rendszeresen tájékoztatni kell a lakosságot.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1979-ben indította az „Év madara” programját, mellyel a társadalom figyelmét kívánják felhívni a természetvédelmi szempontból veszélynek kitett fajokra. A szakmai csoport három olyan énekesmadarat „versenyeztetett” tavaly, melyek az agrárgazdálkodás területén fordulnak elő jellemzően, egyben a talajművelés negatív hatásának mutatói is.