Rituális- és közösségi helyek lehettek a körárkok

  Gazdag leletanyag a gétyei tervásatáson

Mint az a Nemzeti Régészeti Intézet Facebook-oldalán olvasható, az őskor folyamán eleink Európa szerte létesítettek nagyméretű – sokszor akár több száz méter átmérőjű –, kör alaprajzú árkos-sáncos építményeket, melyekhez sokszor cölöpfal is társult. A Dunántúl hasonló építményeit újkőkori körárkoknak nevezik a szakemberek, melyek közül a legrégebbiek majdnem 7000 évesek. A kutatócsoport ezek egyikét vizsgálta Gétye mellett. A munkát tavasszal már megelőzte a falu határában egy régészeti terepbejárás. Ahogy a bejegyzésben olvasható, a tervásatást a másod- és harmadfokú hőségriasztás tette felejthetetlenné a csapat számára, de persze az ásatási eredmények is.

Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézet (MNM NRI)

Az egyik érdekes és fontos eredmény az, hogy pontosan a körülárkolt terület közepén nyitottak egy szelvényt a régészek, mert egy korábbi geofizikai felmérés itt egy nagy méretű foltot mutatott. Ez végül egy közepes méretű gödörnek bizonyult, ami azonban telis-tele volt leletanyaggal: számtalan edénytöredéket (köztük szép számmal vörös festésű darabokat is), csiszolt és pattintott kőeszközöket, állatcsontokat találtak. A gödör hajdani rendeltetése egyelőre nem ismert, de feltehetőleg összefüggésben állhat azzal, hogy éppen a körárok geometriai középpontjába esik. Erre a kérdésre a leletanyag részletes elemzése adhat választ.

Az ásatásnak nem várt „melléktermékeként” a szakemberek feltártak még egy rézkori (az úgynevezett tűzdelt barázdás kerámiás kultúra idejéből való) és egy Árpád-kori gödröt is.

Forrás: MNM NRI

A kutatás az MNM NRI támogatásával valósult meg, P. Barna Judit PhD. (MNM Nemzeti Régészeti Intézet) ásatásvezető régész irányításával, valamint több kolléga, és két vidéki múzeum (a zalaegerszegi Göcseji Múzeum és a bajai Türr István Múzeum) néhány munkatársának részvételével. A feltárás részben tanásatás is volt, hiszen négy ELTE-s régészhallgató közreműködött a munkában, akik dr. Kalla Gábor egyetemi docens révén kapcsolódtak a kutatócsoporthoz.

P. Barna Judit ásatásvezető érdeklődésünkre elmondta: 2002 óta foglalkozik körárkokkal. Akkor az M7-es autópálya építésének megelőző régészeti feltárásai zajlottak Zala megyében. A Sormás-Török-földek lelőhelyen találtak két körárkot, ami ráirányította a figyelmét a témára. Olyannyira, hogy a lengyeli kultúra kialakulását vizsgáló doktori disszertációjának is fontos elemei lettek a körárkok. Az ezeket vizsgáló kutatócsoportot 2011-ben szervezte meg, a tagok szabadidejükben, sokszor anyagi forrás nélkül, vagy minimális támogatás mellett kezdték meg a munkát (tagjai többek között Eke István, Pásztor Emília és Tokai Zita régészek, valamint Látos Tamás térinformatikus-geodéta, Hermann Tamás mezőgazdász, térinformatikus és talajtanos szakember, valamint dr. Kalla Gábor régész, az ELTE docense). 

Korábban négy körárok volt ismert Zalában, a kutatócsoport plusz hárommal bővítette ezt a számot, ezek egyike Gétyén található (a másik kettő Ligetfalván és Bezeréden). Érdekes, hogy bár közel vannak egymáshoz, mindháromnak más a szerkezete - fogalmazott az ásatásvezető. A feltárások célja többek között az, hogy ennek okaira választ kapjanak, illetve, hogy megvizsgálják a körárkokban talált leletanyagot. 

Forrás: MNM NRI

- A gétyei kutatómunkával szerencsénk volt, mert sok szép lelet (kerámiák- és csontleletek) került elő, melyek segítségével pontosabban meg lehet határozni a körárok korát. A cél az, hogy mind a három lelőhelyen, azonos módszerrel minden lehetséges természettudományi vizsgálatot elvégezzünk a leleteken. Ehhez – és a feltárásokhoz is –a Nemzeti Régészeti Intézet adja a hátteret - tette hozzá. 

Hogy mi volt a szerepe az újkőkori körárkoknak? A régész azt válaszolta, hogy ez izgalmas és nehéz kérdés, mert minden egyes ásatás új adatokkal szolgál, amik viszont újabb kérdéseket vetnek fel. Egyelőre az a legvalószínűbb, hogy többfunkciós építmények, közösségi gyülekezőhelyek voltak, sőt rituális célokra is használták őket. Ezt támasztja alá az is, hogy a mostani feltáráson talált leletgazdag gödör (ami nem egy szokványos hulladékgödör) épp a kaputengelyek metszéspontjában, a kör közepén helyezkedett el. De még rengeteg a homályos folt a körárkokkal kapcsolatban, így további kutatásokra, vizsgálatokra van szükség.

A kutatócsoport tagjai köszönik a gétyei önkormányzat, különösen Talabér Lászlóné polgármester segítségét, illetve a földtulajdonosok, Csiszár Károly és Pémer Jenő, valamint Salamon László vállalkozó nagylelkűségét, akik hozzájárultak ahhoz, hogy a szakemberek kutathassanak a területen.