Két megszálló, 1331 zalai civil áldozat

Forráskiadvány a német és a szovjet megszállásról

A német és a szovjet megszállás időszakáról és a zalai civil áldozatokról szól Bakonyi Péter levéltáros nemrégiben megjelent kötete, melyet a Megszállástól megszállásig című tudományos konferencia keretében mutattak be a város dísztermében. A MNL Zala Megyei Levéltárának munkatársa a korszakból fennmaradt levéltári dokumentumok (közigazgatási iratanyagok) segítségével mutatja be az 1944-45-ös korszak viszontagságait, az állami halotti anyakönyvek alapján pedig a német és az orosz megszállás beazonosítható civil, vagyis polgári áldozatait. 

A forráskiadványt Bakonyi Péter szerkesztette

A „Megszállók és áldozatok - Zala megye német és szovjet megszállása, a háború polgári áldozatai 1944–1945” című kötet hiánypótló, hiszen levéltári iratok felhasználásával még nem készült olyan forráskiadvány, mely kifejezetten a háború legutolsó szakaszával, illetve az 1945-ös esztendővel foglalkozott volna. Kiemelve az elnyomó katonai alakulatok tevékenységét. A fontosabb eseményeket, a helybéliek megpróbáltatásait 339 dokumentumból ismerhetik meg az olvasók, a kötet végén pedig a civil áldozatok veszteséglistája található. Utóbbi a levéltárban őrzött állami halotti anyakönyvek másodpéldányainak felhasználásával készült. 

A kiadványt dr. Káli Csaba mutatta be az érdeklődőknek

A könyvet fellapozva – némi történeti és tartalmi bevezető után – tulajdonképpen a háborús hétköznapokkal szembesülhet az érdeklődő. Bombázások, épületkárok, a megszálló katonaság visszaélései, az ellátásukkal kapcsolatos nehézségek, megfélemlítések, verések, gyilkosságok, bujkálás és bújtatás, nők ellen elkövetett erőszak. Talán e kulcsszavak mentén lehet leginkább felvillantani a legjellemzőbb történéseket, na és a korszak hangulatát. Bakonyi Péter főleg azokat a dokumentumokat válogatta be a kötetbe, melyek a megyében állomásozó idegen katonaság, valamint a magyar hatóságok és a helybéli lakosság kapcsolatára vonatkoznak. A szerkesztő több forráscsoportból válogatott: a főispáni iratokat éppúgy áttekintette, mint az alispáni, polgármesteri, valamint a járási-és körjegyzőségi iratokat. Mint azt a bevezetésben megjegyzi: utóbbi körben különösen nagy volt az iratpusztulás, ami nemcsak a fosztogatás, későbbi selejtezés, vagy szakszerűtlen iratkezelés eredménye, hanem mert bizonyos dokumentumokat már a szovjetek bevonulása előtt szándékosan megsemmisítettek a hatóságok. A dokumentumok járásonként csoportosítva és időrendben kerültek a kötetbe.

A kötet borítója

A könyvből kiderül, hogy 1944 március közepétől 1945 decemberének végéig 1331 polgári áldozatot sikerült a kutatónak beazonosítania. A veszteséglistát annak alapján állította össze, hogy az anyakönyvvezetők mindig feltüntették az elhalálozás idejét, helyét és annak okát (például légitámadás, akna, gránát, lövési sérülés, gyilkosság). Ám az adatok és a besorolások nem mindig teljesen pontosak és vannak olyan tényezők, melyek nehezítik a beazonosítást. A feldolgozott adatok szerint 1944-ben 101, 1945-ben 1230 civil áldozata volt a háborúnak és az azt követő hónapoknak. A kiadvány külön tárgyalja a német és az orosz megszállás időszakát; a bevezető tanulmány pedig kitér a deportálásokra, a légi háborúra, a nyilas uralomra, a szovjet megszállásra és a nők elleni erőszakra is.

Mint arra a kötetet bemutató dr. Káli Csaba történész, a levéltár igazgatóhelyettese is utalt: a könyv értékét többek között az adja, hogy a helyi közigazgatási iratok felhasználásával mutatja be a zalai eseményeket. Az ország történelme ugyanis nem ismerhető meg a vidéki források vizsgálata és értékelése nélkül.