Vezető hírek

Regionális konferencia helyszíne volt a Gébárti Kézműves Alkotóház. A Nyugat-Dunántúl népi kézműves értékeit vették górcső alá a három idesorolt megyéből az értéktárak képviselői és a jelen lévő népi iparművészek. A program részeként kézműves bemutatóra is sor került, a témához kapcsolódó kiállítás pedig július 30-ig látható a házban.

Pünkösd utáni vasárnap, azaz Szentháromság vasárnapján zarándoklatot szerveztek Zalaegerszegről Pethőhenyére. A Horhosok útján áthaladó 20 fős csoport a célállomáson a közelmúltban felújított Szentháromság-szobor avatójára menetelt, lelki gazdagodás reményében. A szervező Szabó Balázs túravezető, aki az említett szobor felújíttatója, a Horhosok útjának egyik tervezője, kialakítója.

Elkészült Laposa Julcsi legújabb dalos kifestőkönyve. A népzenész, zenepedagógus ezúttal a tavaszi-nyári időszak népdalkincsét foglalta össze egy gyerekeknek szóló foglalkoztató füzetben. A város támogatásával elkészült kötetet a polgármesteri hivatalban mutatták be.

Az elmúlt egy évben csak néhány hónapig fogadhatott látogatókat a Göcseji Falumúzeum. Tavaly nyáron főleg a bakancsos turisták találták meg a skanzent. A zárvatartás ellenére az élet és a munka nem állt meg. Május 15-étől pedig újra megnyílhatnak a kapuk; egyelőre a védettségi igazolvánnyal rendelkezők és a velük érkező kiskorúak léphetnek be az intézmény területére.

Nincs még egy olyan ételünk, mint a tojás, amelyhez ősidők óta ne fűződne olyan sok hiedelem és szokás. Nemcsak az emberiség ősi tápláléka, de egyben a legrégebbi szimbóluma is. Jelképe a termékenységnek, a megújuló életnek számos kultúrában. A tojás a kereszténység megjelenésével a húsvéti ünnepek egyik jellegzetes szimbóluma lett.

Digitalizálták és kutathatóvá tették Zala megye egyik legjelesebb népdalgyűjtőjének, id. Horváth Károlynak a hagyatékát. A Muravidék autentikus népzenéjére koncentráló, tízezernél is több népdalt magába foglaló anyag jelentős része egy szlovén-magyar európai uniós pályázatnak köszönhetően vált elérhetővé.

A „Folk Music Heritage” című projekt arra vállalkozott, hogy a Muravidék összegyűjtött népzenei kincsét a XXI. század embere számára hallgathatóvá, kutathatóvá tegye.

Az online térbe helyeződött a Farsangi Nyitott Műhelygalériák Napja. A Gébárti Regionális Népi Kézműves Alkotóház a hagyományokhoz híven minden évben megrendezi a programot. A pandémia miatt idén csak a digitális térben vehettek részt a kézműves foglakozásokon az érdeklődők.

Városunkhoz kapcsolódik, az immár XXIX. alkalommal megrendezett Zalai Kamaratánc Fesztivál, mely az ország egyik legrangosabb néptáncos megmérettetése. Az idén nem szokványos módon, kétszeres elhalasztás után és végül is online formában zajlott a verseny. A minden rosszban van valami jó törvényszerűség pedig új kategóriát szült, a táncfilmet, melyet az országban először, itt és most bírált a Mihályi Gábor (Magyar Állami Népi Együttes) vezette zsűri.

A Magyar Kultúra Napja alkalmából mutatták be azt az új albumot, mely Németh János Kossuth-díjas keramikusművész munkásságáról készült. Ezúttal kisplasztikáinak világába tehetünk egy látogatást. A „Megformálta a föld porából” című kötet egy TOP pályázatnak köszönhetően, az önkormányzat kiadásában készülhetett el.

Nemzetközi néptáncversenyen szerepelt sikeresen két fiatal a Zalai Táncegyüttes képviseletében. Mecséri Ádám és Bolla Dávid arany, illetve bronz fokozatot („bojtot”) érdemelt ki „A Te Lábad Fűzfavessző” II. Gyermek- és Ifjúsági Legényesversenyen. A megmérettetés online zajlott. A középiskolás fiúk felkészítője Kósa Ruben, a Zalai Táncegyüttes koreográfusa volt.

A Zala Múltja Hagyományőrző Egyesület kiadásában és ötlete alapján jelent meg a Göcseji ősz című kifestő- és foglalkoztatófüzet, mely a Göcseji Falumúzeumot mutatja be játékos formában.

A XVII. „Élő Népművészet” országos kiállítássorozat regionális tárlatának és díjátadójának helyszíne volt a Keresztury VMK. Győr-Moson-Sopron, Vas- és Zala megyéből, illetve Szlovéniából érkező alkotók mutatták be pályázati anyagaikat, melyeket szakmai zsűri értékelt.

Szeptember végén háromnapos programot kínáltak a gébárti Kézművesek Házában. A rendezvény a Népi Kézműves Alkotóházak és Műhelygalériák VII. Országos Hétvégéje keretében valósult meg. Az alkotóközösségek nyitott foglalkozásai, regionális konferencia és pásztorfaragók találkozója kínálta magát a népművészeknek és a nagyközönségnek egyaránt.

A Hagyományok Háza és a Zala Megyei Népművészeti Egyesület szervezésében rendezték meg Zalaegerszegen a „Népművészeti értékek szerepe itthon és otthon” című konferenciát, melyen a partnerszervezetek képviselői is részt vettek.

Szakmai tapasztalatcserére ad módot a kétévente megrendezett országos faműves találkozó és konferencia, melynek Zalaegerszeg, nagy részben a Gébárti Kézművesek Háza ad otthont. Az idei téma a fakéreg megmunkálása volt. Nemcsak szakmai előadássorozat fonódott eme ősi tárgyalkotó technika köré, hanem a szintén országosan kiírt faműves pályázat egyik kategóriájaként is szerepelt.

Szűk körű házi ünnepség keretében köszöntötték az államalapítás-, valamint a falumúzeum napját a skanzenben. Az ország első szabadtéri néprajzi parkja 1968. augusztus 20-án nyílt meg, így a nemzeti ünnep egyúttal a Göcseji Falumúzeum születésnapja is.

A textilművészeté lesz a főszerep abban a műhelygalériában, melyet július elején nyitottak a Gébárti Kézművesek Házában. Az egykori irodarész kapott új funkciót, hasznos és látványos oldallal bővítve az épület sokszínű terét. Az állandóan nyitva tartó műhely tóra nyíló kilátása adta az ötletet az elnevezéshez. A Panoráma Népművészeti Galéria hétközben látványt, hétvégenként szakmai programokat is kínál.

Erősen kihűlőben lévő szokást élesztgetnek, s alakítják kicsit a mai korhoz a Szent Iván-éji szerelemvarázsló tűzugrással, tűz körüli tánccal, énekkel a Tarsoly Erdélyi Mezőségért Egyesület tagjai. Néhány éve Pethőhenyén várják az ismerősöket erre a programra, az idén pedig a Besenyői Baráti Körrel összefogva, a zalaegerszegi településrészre is bővítették a hagyományőrző estet.

Új „sportággal” ismerkednek a Zalai Táncegyüttes tagjai és vezetője. Online tanulják, gyakorolják a lépéseket, fejlesztik a technikát. Leginkább a szóló táncok magánya dívik most az otthon falai között. Kósa Ruben koreográfussal beszélgettünk erről és a fiatal vezető elmúlt egy éves tapasztalatairól.