Építészet

Digitalizálásra kerül Zalaegerszeg egyik legnagyobb temploma, a Jézus Szíve ferences templom, vagy ahogy sokan ismerik, az olai templom. Bálizs Andrej építész, a Zalaegerszegi Városvédő Egyesület tagja arról tájékoztatta lapunkat, hogy a Digitális értéktárral, Gál Rolanddal összefogva afféle kísérletként, vagy referenciaképpen, egy Leica 3D szkennerrel mérik fel a templom belsejét, majd az épület külső formáját is.

A modern épületek nyomába eredt Czeglédy András építész, a Zalaegerszegi Városvédő Egyesület elnöke. Az elmúlt hetekben egy sorozatot indított Facebook-oldalán, ahol fotókkal illusztrált bejegyzéseivel próbálja felhívni a figyelmet a Platán sor és környéke, valamint a Landorhegy értékes, modern stílusú épületeire. Később mindebből előadást is tervez.

Várostörténettel, vagy a helyi építészeti örökséggel kapcsolatos rendezvényeken sokszor elhangzik, hogy az 1924-ben épült zalaegerszegi postapalota a város szinte egyetlen szecessziós stílusú középülete.

Zalaegerszeg két világháború közti építészetéről tartott eladást a Lokálpatrióta Klub és a Városvédő Egyesület közös rendezvényén Agg Ferenc építész. Szecesszió, art deco, eklektika, „neo”-irányzatok és birodalmi építészet…

A kompozíciós kialakítás újszerűségéért és a megszokottól eltérő színvilág megteremtéséért nyerte el 2018. végén a Baumit „Év Homlokzata” díjat a Cseperedő Bölcsőde és Petőfi utcai Tagóvoda, mégpedig „energetikai felújítás” kategóriában.

Az eklektika és a historizmus helyi építészeti értékeiről esett szó a Lokálpatrióta Klub legutóbbi összejövetelén, melynek vendége ezúttal Czeglédy András építészmérnök, tanár volt. A résztvevőket Iványi Ildikó, az egyesület vezetője köszöntötte.

A Zalaegerszeg Turizmusáért Egyesület javaslatára a helyi Értéktár Bizottság úgy döntött, hogy ettől az esztendőtől a települési értéktárba kerül az Arany Bárány szálloda épülete, a Csipkeházak, a Deák tér és környezete, a vasútállomás épülete és a közelében lévő Gizike gőzmozdony.

Előadássorozatot indított a Zalaegerszegi Városvédő Egyesület annak érdekében, hogy a tagsággal és az itt élőkkel jobban megismertessék a város építészeti értékeit, és az ehhez kapcsolódó művészettörténeti emlékeket.

Megkezdődött a Hotel Balaton épület felújítása magánberuházásban. A fejlesztés ebben az ütemben bővítés nélkül valósul meg, de ennek későbbi lehetőségét vigyelembe vették a tervezés során. A szálloda külső arculatában is megváltozik és belül is egy magasabb szolgáltatási szintet ér el. Konferencia és tranzit szállodaként fog üzemelni, de ennek szolgáltatási szintjét külön emeli a Gyémánt ház alagsorában kialakított Semira wellnessfürdő, magas színvonalú szolgáltatással.

A Zala Megyei Építész Kamara évente díjakat adományoz olyan megépített épületek építésztervezőinek, melyek méltók a szakmai elismerésre, valamint olyan építészek számára, akik a megyében több évtizedes szakmai munkájukkal, jelentős építészeti alkotásukkal hozzájárultak az épített örökség megőrzéséhez.

A város urbanizációs folyamatának és a Zala megyei Állami Építőipari Vállalat működésének egyik legaktívabb időszakába enged bepillantást az a fotógyűjtemény, mely tavaly nyáron került az MNL Zala Megyei Levéltárának birtokába.

A magyar organikus építészet mesterének, Makovecz Imre Kossuth-díjas építésznek a tiszteletére rendezik immár 15 éve a Héttorony Fesztivált határon innen és túl. A vándorfesztivál idei 11 helyszíne között szerepelt a Zalaegerszegi hangversenyterem is, így a város szerves része lett a 100 művészt, 9 kiállítást és 16 koncertet, táncházat és filmvetítést magába foglaló programnak.

Zöldfelület kontra parkolóhelyek, klasszicizáló vs. modern építkezés – többek között ilyen vitás kérdések is szóba kerültek a Zalaegerszegi Városvédő Egyesület legutóbbi ülésén, melynek vendége Bálizs Andrej volt.

Február elsejétől új főépítésze van a városnak. Az Éjszakai csetelés-sorozat vendége ezúttal Bálizs Andrej volt. A főépítész a Soproni Egyetem Faipari Mérnöki Karának Alkalmazott Művészeti Intézetében járt, dolgozott tervezőirodáknak, de a hivatali munka sem újdonság számára.

Makovecz-kápolna épülhet a Gébárti-tó partján. A 2011-ben elhunyt Kossuth-díjas építész néhány évvel halála előtt tervezett Boldogasszony kápolnát a zalaegerszegi tó partjára, ám annak felépítése nem történt meg.

Őrizzük meg, újítsuk fel. De úgy, hogy közben az eredeti stílus és érték is megmaradjon, ám a 21. század kívánalmainak is megfeleljen egy-egy régi ház. Vagy netán egy egész utca?