2019.06.25., kedd - Vilmos Zalaegerszeg időjárása

Vezető hírek

Kötetben a zalai protestantizmus dokumentumai

2018. október 25. csütörtök, 15:55
Szerző: -pet-; Fotó: pP
A reformáció tavalyi 500. évfordulója alkalmából átfogó gyűjtőmunkába kezdtek az ország levéltárai, hogy felkutassák az 1517-ben indult vallási mozgalom adott megyére vonatkozó dokumentumait.

A kutatómunka eredménye egy huszonegy kötetből álló forrásközlő sorozat lett, ami a Magyar Nemzeti Levéltár tagintézményeinek közös munkáját dicséri. A kiadványok létrejöttét a Reformáció Emlékbizottság támogatta.

Forrásgyűjtemény a reformáció emlékére

Ami a témára vonatkozó zalai kutatásokat illeti; a napokban látott napvilágot a Forrásaink a reformációról – Dokumentumok az MNL Zala Megyei Levéltárából című kötet. A 169 dokumentumból álló kiadványt a Deák Ferenc Megyei és Város Könyvtárban mutatták be a közönségnek. Dr. Kulcsár Bálint szerkesztővel, a zalai levéltár munkatársával, Kiss Gábor könyvtárigazgató beszélgetett.

Kiss Gábor és Kulcsár Bálint a kötetbemutatón

Kulcsár Bálint elmondta: a gyűjtőmunkán és a könyv összeállításán öten dolgoztak, felosztva egymás között az egyes korszakokat. A kezdeti időkkel dr. Bilkei Irén (16. század-1711), a 18. századdal – az időközben elhunyt – Kapiller Imre, a 19. századdal Kulcsár Bálint, az 1900-1945 közötti időszakkal dr. Paksy Zoltán, a második világháborút követő évtizedekkel pedig Erős Krisztina foglalkozott. Mindebből az látszik, hogy az „új hit” és a belőle kinőtt felekezetek, egyházközösségek zalai (beleértve az egykori Zala vármegye területét is) történetének vizsgálata egy nagyon összetett kérdés.

A legkorábbi, 16. századból fennmaradt iratok a reformáció tanairól és az új hitet követő értelmiségiek személyéről tanúskodnak. Majd a vallási küzdelmek és az ellenreformáció időszakának dokumentumai kerülnek fókuszba. De a kiadvány választ ad arra is, hogy – jórészt a türelmi rendelet hatására – egy alapvetően katolikus megyében hogyan sikerült a protestáns egyházszervezetet kiépíteni a 18-19. században. Számos dokumentum foglalkozik a vegyes házasságokkal, illetve az ezekből született gyermekek vallásával, ezenkívül büntetőügyi iratok, egyháztörténeti eseményekről, templomépítésekről szóló irományok és a protestáns felekezetek egyházi közigazgatási szervezetéhez kapcsolódó forrásanyagok is színesítik a kiadványt.

A szerkesztő a kötetet bemutatva utalt arra is, hogy az 1945 utáni helyzet sem volt sokkal jobb, mint a korábbi évszázadok hitvitákkal, háborúskodással terhelt időszaka. Hogy zalaegerszegi példát is említsünk: az evangélikus közösség gyülekezeti házát az 1950-es években katonai célra „hasznosították”. A lelkész lakhatási ügye pedig éveken át húzódott. Mindezekkel egy 1963-ig terjedő irategyüttes foglalkozik.

A reformáció 500 éves történetéről és a zalai levéltári forrásokról beszélgettek a most megjelent kötet kapcsán

A kiadványba – az ország többi megyéjében megjelent kötethez hasonlóan – egy egységes bevezető került, mely a sorozat szerkesztési elveiről tájékoztatja az olvasót. A zalai forrásgyűjteményben ezt követően Kulcsár Bálint előszava olvasható. A könyv borítóján a becsvölgyei és kustánszegi református gyülekezet pecsétje látható. A fotók között pedig ott találjuk többek között a zalaegerszegi református templom alapkőletételének egyik emlékezetes pillanatát, amikor gróf Teleki Béla Zala vármegye főispánja, Fejes Gábor az Őrségi Református Egyházmegye esperese és Fekete Károly lelkész (Fekete György belsőépítész, az MMA tiszteletbeli elnökének édesapja) 1940-ben aláírják az alapkőbe helyezett okmányokat.

MEGOSZTÁS

HETI TÉMA
Lapcsalád (pdf-tár)
Zalaegerszeg
Zalai Napló
Hévíz Keszthely
CÉGBOX
HÍRLEVÉL

Leiratkozás hírlevelünkről

CÍMKÉK