Vezető hírek
150 éves a modern kori magyar ügyészség
Vándorkiállítás érkezett a belvárosba
A polgármesteri hivatal előtti téren egy színes tablókból álló kiállítás mutatja be, hogy a 13. századtól kezdve, a reformkori törekvéseken át hogyan jutottunk el az önálló ügyészség 1871-es létrejöttéig. De az idővonal segítségével abba is bepillantást nyerhetünk, hogy 1900-ban miképp kezdte meg munkáját az első magyar koronaügyész, vagy, hogy a királyi ügyészség felszámolása után, a kommunista korszakban hogyan fonódott össze az államigazgatás és az igazságszolgáltatás. A kiállítás a demokratikus átmenet és a rendszerváltozás időszakának legfontosabb eseményeit is felsorakoztatja, sőt arról is szó esik, hogy a 2004-es uniós csatlakozással lehetővé vált az Eurojust-ban való aktív részvétel is.
A kiállítást megnyitva dr. Székely Tamás megbízott megyei főügyész többek között elmondta: a modern kori magyar ügyészség megszervezése 1871-ben valósult meg, és Kozma Sándor nevéhez köthető, akit ekkor neveztek ki a pesti királyi tábla mellé királyi főügyésznek. Gyakorlatilag erre az évfordulóra emlékeznek meg a kiállítással, mely tavaly indult el országjáró útjára. A legfőbb ügyész azt a célt tűzte ki, hogy a tablók a lehető legtöbb városba, de legalább minden megyébe jussanak el. Egy-egy helyszínen két hétig látható a kiállítás.
Hozzátette: bár a modern ügyészség valóban 150 éves, azért a történet – mint az az első táblán is látszik – jóval régebbi időszakra nyúlik vissza. Zsigmond király 1430-ban már állandó hivatalt létesített, megalapítva ezzel a jogügyi igazgatói titulust. Ők egyszerre voltak a királyi ügyek igazgatói és a Szent Korona ügyészei. Az ő feladatuk volt a király képviselete közjogi és magánjogi ügyekben. A 17-18. századtól a törvényhatóságokban (vármegyékben, városokban) már a választott tiszti ügyészek működtek. Teendőik közé tartozott többek között a vármegye, a város jogi képviselete, valamint az önmagukról gondoskodni nem tudók (árvák, gyámoltak) jogainak megóvása.
A polgári államszervezet kiépítése az 1867-es kiegyezés után kezdődött meg. A modern állam jogrendszerének megteremtése szempontjából alapvető jelentőségű volt az az 1869-es törvénycikk, amely államosította a bíráskodást, és elválasztotta egymástól az igazságszolgáltatást és a közigazgatást. Ezek a folyamatok vezettek el az 1871-es modern ügyészség megalakulásához.
A kiállítás megnyitóján részt vett Balaicz Zoltán polgármester és dr. Kis-Király Ervinné, megyei főügyész-helyettes is.
MEGOSZTÁS
-
rövidhírek
80.000 forintért kellett meghalnia - Nyitott porták, nyitott szívek - Tavaszi portanyitogató a Zala-völgyébenTöbb zalaegerszegi helyszínen ültettek fát a VG Kft. munkatársaiVáltozik a zalaegerszegi helyi autóbusz-közlekedés április 26-tólA Fidesz-KDNP frakció a legfontosabb közgyűlési döntésekrőlTojáskeresés sok csokival a Göcseji FalumúzeumbanZalaegerszeg fejlődött a legdinamikusabban 2014-2024 közöttSzombaton húsvéti piac lesz Zalaegerszegen, sonkakóstolóvalNagypénteken is nyitva lesz a zalaegerszegi VásárcsarnokTöbbször reggelizne a magyar úgy, mint húsvétkor, de nincs rá ideje -
rovatunk hírei
Írások szerelemről, szőlőrőlFejezetek Zalaegerszeg évszázadaibólLúdláb a Pontházban, krémes a BáránybanAmiről a sírkertek mesélnekSzulejmán újra meghódítja hazánkat?Szüleink, nagyszüleink iskolájaCsaládi dokumentumokat vár a levéltárNemcsak a diktátor, a rendszer is rosszKözel kerülni a tárgyakhozKonzervatív ízlés, könnyed szórakozás top 10